Hozzászólások
Kőbe vésve ...
Két barát ment a sivatagban. Összevesztek, és az egyik képen törölte a másikat, aki megsértődött. Anélkül, hogy szólt volna bármit is, beleírta a homokba:
„Ma a legjobb barátom lekevert egyet!”
Mentek tovább a sivatagban. Egy oázishoz értek, ahol elhatározták, hogy megfürödnek.
Az a barát, aki kapott egy pofont, fuldoklani kezdett, de a másik kimentette.
Magához térve kőbe véste:
„Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!”
Az a barát, aki lekevert egyet, majd megmentette a másik életét, megkérdezte:
Mikor megütöttelek, homokba írtad. Most meg kőbe vésted, hogy megmentettelek. Miért?
A másik azt válaszolta:
„Mikor valaki megbánt, csak homokba szabad írnunk, hogy a megbocsátás szele eltörölje a szavakat.
De ha valaki jót tesz velünk, véssük kőbe, hogy senki se törölhesse el!”
TANULD MEG SÉRELMEIDET HOMOKBA ÍRNI,
A JÓ CSELEKEDETEKET PEDIG KŐBE VÉSNI!!!
Azt mondják, egy különleges emberrel találkozni, akit tisztelsz, egy pillanat műve.
Megszeretni elég egy nap.
De az illető elfelejtéséhez, már lehet, hogy kevés egy élet.
Ilyen embereknek küldd el e sorokat, de ne felejtsd el visszaküldeni annak is, akitől kaptad!
Ez a rövidke levél utalás arra, hogy sosem fogod őket elfelejteni.
Engem sok nagyszerű ember megtisztelt a barátságával.
Tekintsd ezt úgy, mintha kőbe véstem volna!!!
