Hozzászólások
Egy fiatal nö várakozott egy nagy repülötéren,hogy fel-szálhasson a repülögépre...
Mivel több órát kellet várnia,eldön-tötte,hogy vásárol egy jó könyvet.
A könyv mellé vásárolt egy csomag süteményt is.
Leült a váróteremben egy padra,pihenni és olvasni kezdett.
A pad másik oldalán, ahol a süteményes csomag volt,egy férfi kezdte az újságját olvasni.
Ahogy a hölgy elvette az első sütit, ugyanazt csinálta a férfi is.
A hölgyet nagyon ingerelte ez a magatartás, de nem szólt, csak
gondolta: “Milyen pofátlanság, kedvemre pofon ütném!”
Minden elvett süti után, a férfi is elvett egyet.
Ez nagyon dühbe hozta,de nem akart jelenetet csinálni.
Az utólsó sütinél ezt gondolta:
“Na most mit csinál ez a pofátlan élösködő?” A férfi megfogta az utolsó sütit,kettétörte, és odanyújtotta a felét neki.
Ah, a jóból is megárt a sok !
Magán kivül volt a hölgy!
Villámgyorsan fogta a könyvét,a csomagját és kirohant,a felszállópálya felé.
Ahogy leült a repülögépen a helyére,kinyította a kézitáskáját,hogy kivegye az olvasószemüvegét-és legnagyobb meglepetésére akkor veszi észre a süteményes tasakját egészben és érintetlenül.
Egyszerüen “POCSÉKUL” érezte magát.
Rájött a tévedésére.
Teljesen elfelejtette,hogy a süteményes tasakját a kézitáskájába
tette.
A férfi megosztotta vele a süteményét minden félelem, és minden
roszérzés, rosszindulat nélkül.
...lesokkolva emlékezett,hogy miket gondolt,hogyan nem osztotta volna meg a süteményét az ismeretlennel...
És most már nincs alkalma,hogy tisztázza a helyzetet,hogy bocsánatot kérjen...
LÉTEZIK 4 DOLOG,AMELYEKET NEM VAGYUNK KÉPESEK VISSZAHOZNI...
A KÖ NYOMÁT......MIUTÁN ELDOBTUK
A szót......miután kimondtuk.
Az alkalmat..... miután elszalasztottuk.
Az időt......ami már elmúlt.