Hozzászólások
Fajták, márkák
-Gyorsulási
-CrossMotor
-Quad
-Robogók
Gyorsulási motrok
Jellemző rájuk a nagy sebesség és a magas ár…
CrossMotrok
Jellemző rájuk, hogy terepen használják , forgalomban nem nagyon mehetnek vele csak egy-két fajtával.
Quad
Ezek a négykerekű motrok ezt is terepen használják forgalomban nem közlekedhettünk vele.
Robogók
Ez a legkisebb motor fajta közútra való 50-125cc között van a motoruk.
Suzuki 1
A Suzuki által a Power Free-re kifejlesztett rendszer annyira újszerű és leleményes volt, hogy arra az akkor felállt új kormány is felfigyelt, és anyagi támogatást nyújtott a Suzuki számára, hogy az folytassa a motorkerékpár-fejlesztésben megkezdett fejlesztéseit. A Power Free mindezek ellenére csak pár hónapot töltött a piacon, mielőtt teljesen áttervezték. Ugyanis nem sokkal a bemutatás után a japán kormány megváltoztatta a kismotorhasználat feltételeit, és ezt követően 4 ütemű motorok esetében 90 ccm felett, kétütemű motorok esetében pedig 60 ccm felett írta csak elő vezetői engedély szükségességét. A Suzuki ezért azonnal hozzálátott egy új, 60 ccm-es kétütemű motorkerékpár kifejlesztéséhez. Így került a piacra 1953-ban a Diamond Free, 58 ccm-es (43mm : 40mm furat-löket arányú) motorblokkal, amely 4000 fordulatnál 2 Le-t teljesített, és két sebességes erőátviteli rendszerrel.
Suzuki 2
A gyártása során számtalan variációban volt elérhető a Diamond Free, legfőképpen az üzemanyagtank formája, és a különböző láncvédők jelentették a variálhatóságot, de később különleges vázakkal is árulták, sőt rugós- és megerősített első villákkal, dobfékkel, de még ütközőkkel is megvásárolható volt. A Diamond Free-t a ma is használt kezelőszervekkel látták el: kézi kuplungkarral, hüvelykujjal vezérelhető gázzal, és a középvázba felhozott válókarral. És bár nyugaton nem vált ismertté, Japánban sokezer Diamond Free-t adtak el.
Ezután - a világgazdasági eseményekkel összhangban - felgyorsultak az események a cég életében. 1954 több nagy változást is hozott, ekkor a cég már 6000 darab motorkerékpárt gyártott havonta. Ebben az évben a cég befejezte a segédmotorkerékpárok gyártását és átált a mopedgyártásra. Az új modellt Mini Free névre keresztelték – ami 1958-ig, a Suzumoped megjelenéséig volt kapható. Ugyancsak 1954-ben a cég nevét a mai nap is használt nevére, Suzuki Motor Corporation-re változtatták. Ugyancsak ’54-ben készítette el a Suzuki az első igazi motorkerékpárját, a Colleda Co-t. A motor négyütemű, egyhengeres, 90 ccm-es, könnyű súlyú motor volt, amely a gyártásának első évében megnyerte a Japán Nemzeti Kupát, ezzel előre biztosítva magának a gyors piaci sikert. 1955 márciusában a Suzuki bemutatta első „nagymotorját”, a Colleda COX-t. 125 ccm, egy henger, négy ütem és modern külső voltak a motorkerékpár jellemzői. Ezzel párhuzamosan egy kétütemű, Colleda ST névre hallgató motor is piacra került, amely a korábbi Colleda CO újraformált és átdolgozott változata volt. Finomítottak a motor felfüggesztésén és a világítási rendszerén is. 1959 májusáig folyt a Colledák gyártása, melynek során olyan, Európában unikumnak számító megoldásokat alkalmaztak, mint például az elektromos önindító. Ezzel párhuzamosan a cég belekezdett az autógyártásba is, első termékük a „Suzulight” névre keresztelt 2 ütemű, 360 ccm-es mini személyautó volt.
Suzuki 3
1956-ban a cég mérnökei teljesen új felfogásban láttak a motorépítésnek. A cél immáron teljesen új volt, egy, az akkori értelmezésben nagyteljesítményű versenygép kifejlesztése, amely képes a 130 km/h fölötti sebességre. A megoldást egy 18 lóerős 250 köbcentiméteres, (54mm : 54mm furat-löket arányú) kéthengeres, négysebességes váltóval szerelt kétütemű motor jelentette, amely igen előremutató fejlesztésnek számított akkoriban. A motor a Colleda erényeit foglalta magában, és TT névre hallgatott. Ez a motor számít a későbbi T 20, a T 250 és a GT 250 modellek elődjének. Modern, lengéscsillapítóval felszerelt hátsó lengőkarjával, és újszerű első villáival azt mutatta, hogy a Suzuki mérnökei már a korai években felismerték a jó futómű fontosságát. 1957-ben Szudzuki Micsio visszavonul a mindennapi üzlettől, helyét fia, Szudzuki Shunzo vette át az elnöki székben. Édesapja, a cég alapítója a továbbiakban csak tanácsadóként vett részt az üzletben. A Suzuki minden évben fejlesztett modelljein. Piacra kerültek a Colleda COX II, Colleda ST II szériák. Ekkor a Suzukinak már voltak motorjai az 50, a 125 és a 250 kategóriákban is. Ekkor, 1958 májusában debütál a hídvázas Suzumoped SM, amely a Suzumoped-et váltja fel; és szintén ebben az évben, októberben mutatják be a Suzuki új emblémáját, az ’S’ betűt.
Suzuki 4
1956-ban a cég mérnökei teljesen új felfogásban láttak a motorépítésnek. A cél immáron teljesen új volt, egy, az akkori értelmezésben nagyteljesítményű versenygép kifejlesztése, amely képes a 130 km/h fölötti sebességre. A megoldást egy 18 lóerős 250 köbcentiméteres, (54mm : 54mm furat-löket arányú) kéthengeres, négysebességes váltóval szerelt kétütemű motor jelentette, amely igen előremutató fejlesztésnek számított akkoriban. A motor a Colleda erényeit foglalta magában, és TT névre hallgatott. Ez a motor számít a későbbi T 20, a T 250 és a GT 250 modellek elődjének. Modern, lengéscsillapítóval felszerelt hátsó lengőkarjával, és újszerű első villáival azt mutatta, hogy a Suzuki mérnökei már a korai években felismerték a jó futómű fontosságát. 1957-ben Szudzuki Micsio visszavonul a mindennapi üzlettől, helyét fia, Szudzuki Shunzo vette át az elnöki székben. Édesapja, a cég alapítója a továbbiakban csak tanácsadóként vett részt az üzletben. A Suzuki minden évben fejlesztett modelljein. Piacra kerültek a Colleda COX II, Colleda ST II szériák. Ekkor a Suzukinak már voltak motorjai az 50, a 125 és a 250 kategóriákban is. Ekkor, 1958 májusában debütál a hídvázas Suzumoped SM, amely a Suzumoped-et váltja fel; és szintén ebben az évben, októberben mutatják be a Suzuki új emblémáját, az ’S’ betűt.
Suzuki 5
1960-ban a Suzuki gyári csapata benevezett a már akkoriban is híres MAN-szigeti TT-re, és bár a versenyt elsőre nem nyerték meg, az előkelő 15., 16., és 18. helyeket sikerült megszerzniük. Ezzel bebizonyították, hogy a Suzuki motorok gyorsak és megbízhatók. 1962-ben aztán a Suzuki megnyerte fennállásának első Világbajnokságát, 50-as kategóriában az angliai Isle of Man TT-n. Ugyanebben az évben kezdték építeni az 5 mérföld hosszú saját tesztpályát is a gyár közelében, amit Ryuyo nevet kapta, és a rákövetkező évben már készen állt a motorpróbákra. Ebben az időben került piacra a ’Selped’ nevű moped, ami hatalmas darabszámban fogyott, és így egyike lett a legnagyobb darabszámban eladott Suzuki motoroknak. 1965-ben a Suzuki bemutatja első csónakmotorját, a DT 55-öst, amely egy kétütemű, 5,5 Le motor, valamint szintén ebben az évben kerül piacra a középkategóriás kiasautója a Fronte 800, amelet szintéb kétütemű, 800 ccm-es motor hajt. A Suzuki ettől kezdve folyamatosan fejleszti kínálatát a négykerekűek terén is, valamint minden évben több motort is piacra dobott, még jobban felgyorsítva a japán motorgyártás dinamikus fejődését.
1976-ban új koncepciót indított útjára a Suzuki. Belefogott a négyütemű motorok fejlesztésébe, elindulva azon az úton, amelyen ma is jár. Az első modellek a GS 400 (a mai GS 500 és GS 500 F modellek őse) és a négyhengeres, dupla vezérműtengelyes GS 750 (a ma is kapható GSX 750 F elődje) voltak. A fejlődés folytatódott és 1977-ben sok kétüteműt kivezettek a piacról. Szintén 1978-ban került a cég vezérigazgatói székébe Szudzuki Osamu , a vállalat jelenlegi elnöke.
Honda
A Honda Racing Corporationt (HRC) 1954-ben alapították meg. A vállalat magas színvonalú versenygépekkel versenyez az egész világon. A HRC sok mindennel hozzájárul a motorkerékpársportok fejlődéséhez (műholdas csapatoknak nyújtott támogatást, motorozásoktatás).
1959-ben öt motorkerékpárral indultak a Man TT szigete versenyen.
1979-ben a Honda visszatért a MotoGP-be négyütemű motorkerékpárjukkal az NR500-zal. Az NR500-ra jellemző volt a nyújtott henger, hengerenként 8 szeleppel. Remélték, hogy a négyütemű motorjuk fel tudja venni majd a versenyt az ellenfelek kétütemű motorjaival. 1982-ben bemutatták a Honda első kétütemű motorkerékpárját, az NS500-at, amivel 1983-ban az 500 cm³-es kategóriában Freddie Spencerrel megnyerték a világbajnokságot. Azóta domináns márka a Honda a MotoGP-ben.
Motocrossban a Honda 24 világbajnoki címet szerzett meg.
A Yamaha egy több területen jelen lévő óriás. Jamaha Torakuszu alapította 1887-ben Nippon Gakki Szeidzó Kabusiki Gaisa (日本楽器製造株式会社, ’Japán Hangszergyártó Rt.’) néven. Kezdetben kizárólag hangszereket gyártott, amire a márka három, egymást keresztező hangvillát ábrázoló logója még ma is utal.
A II. világháború után Kavakami Genicsi, a vállalat elnöke a háború folyamán alkalmazott kohászati technológiát és szakértelmet motorkerékpárok gyártásába fektette. 1954-ben, a termelés első évében 125 cm³-es motorokat gyártottak. Ezek egyhengeres, kétütemű, utcai motorok voltak, amelyek a német DKW RT125 mintájára készültek.
A Yamaha a világ legnagyobb hangszergyártójává nőtte ki magát dobok, zongorák, gitárok, brácsák, csellók gyártásával. Ezenkívül még a félvezetők egyik vezető gyártója is, informatikai termékeket, specialitásfémeket, szerszámgépeket és ipari robotokat is gyárt.
1987 októberében, fennállásának 100. évfordulóján a nevét Yamaha Corporationre változtatták.
Vége
