Hozzászólások
Tudod-e,
hogy mitől zakatol a vonat?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk,
meg kell vizsgálnunk a vonatot.
Miből is áll a vonat?
Van egy mozdony,
és van sok (vagy csak egy) kocsi.
Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok,
így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat,
akkor ugye mindegyik egyforma
zakatolás szempontjából,
így elég egy kocsit megnézni,
a többit elhanyagolhatjuk.
De mibol áll egy vagon?
Van egy felső
(utas, vagy rakodó) rész,
és van az alsó rész,
azaz az alváz.
A felső rész ugye nem zakatol,
tehát ezt el is feledhetjük,
elegendő az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve
áll egy alvázból,
és a kerekekből.
Innen az alváz ugye megint nem zakatol,
tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban
egy vagon alatt 4,
vagy több pár,
amelyek mindegyike
egyformán viselkedik
zakatolás szempontjából,
tehát elegendő egy
párt megnéznünk,
a többivel nem foglalkozunk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg!
Áll magából a két kerékből,
és van a tengely.
A tengely viszont nem zakatol,
tehát elhanyagolható.
Marad két darab kerék,
ami viszont megint teljesen egyforma,
így az egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell
egy kis matematika,
hiszen nézzük meg a kereket!
Az kör alakú!
A kör területét úgy számítjuk ki,
hogy
(r a négyzeten szorozva Pí-vel).
A képletből a Pí=3,14,
ami nem zakatol,
tehát nem foglalkozunk vele tovább.
Az r az a sugár, ami mivel állandó,
így megint csak nem zakatol.
Mi maradt meg?
Hát a NÉGYZET!
És ahogy ez a négyzet billen egyik
oldaláról a másikra,
na
ATTÓL
zakatol a vonat kereke!