Hozzászólások
A középkori szláv államok kultúrája
Slavia Latina és Slavia Orthodoxa
Országok Állami nyelv Vallás (többségi) Ábécé
Keleti szlávok
Belorusszia belorusz keleti ortodox (pravoszláv) cirill
Oroszország orosz keleti ortodox (pravoszláv) cirill
Ukrajna ukrán keleti ortodox (pravoszláv) cirill
Déli szlávok
Bosznia-Hercegovina boszniai muzulmán/keresztény latin
Bulgária bolgár keleti ortodox (pravoszláv) cirill
Horvátország horvát katolikus latin
Macedónia macedón keleti ortodox (pravoszláv) cirill
Szerbia szerb keleti ortodox (pravoszláv) cirill (latin)
Szlovénia szlovén katolikus latin
Nyugati szlávok
Csehország cseh katolikus/protestáns latin
Lengyelország lengyel katolikus latin
Szlovákia szlovák katolikus/lutheranizmus latin
A középkori kultúra
általános jellemzői
• Teocentrikusság
tartalmában, szemléletében és poétikájában
az egyházhoz és kereszténység értékeihez
kötődik („Urbi et Orbi” elv)
• Univerzalitás és ökumenikusság
• az Egynek, az Istennek a kinyilatkoztatása,
sugallata, neki ajánlott szolgálat,
• része a keresztény kulturális univerzumnak,
• többi-kevésbe egységes az egész társadalomban
• a nemzeti és az univerzális egymásba fonodása,
• a szerzőség anonimitása.
• Hierarchikus felépítésű
A középkori szláv államok kultúrája
• Normatív jelleg:
• meghatározott témakör,
• meghatározott megvilágításban,
• meghatározott ábrázolási / leírási mód.
• Kanonikus és utánzásra irányult
• Hagyományon alapuló
1.A déli szlávok – diszkontinuitás:
•A szerb kultúra – késői és rövid önálló indulás, feudális széttagoltság, a középkori kultúra konzerválása XVIII. elejéig, a Reneszánsz elmaradása, a későbbi korstílusok részbeni megjelenése.
•A horvát kultúra – diszkontinuitás nemcsak történelmi vagy társadalmi rendbeli (feudális), de földrajzi és kulturális szempontból.
A bolgár állam – 1396-tól (XVIII. sz. közepéig) — a középkori kultúra konzerválása (de: a Bojanai templom freskói)
2.A keleti szlávok – egy állam kialakulása, a középkori kultúra konzerválása.3.A nyugati szláv államok – a középkori, reneszánsz- és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“:
•A szlovák kultúra – a Magyar Királysághoz való tartozás.
A csehek horvát származásának mítosza – Čeh és két kisebb testvére, Ljah és Rus
(a lengyelek és az oroszok ősatyái)
v A Morvaország öröksége
v A Pax Romanához és a latin nyelvű műveltséghez való tartozás (11. sz.-tól)
v Svatý Václav (Szt. Vaclav) kultusza – etnopatriotizmus és az államiság korán kialakult tudata
v a cseh gótika virágkora (14. sz.) –
IV. Károly kora:
- a prágai Hrad és Visehrad mint a Német-Római birodalom
állami-egyházi központjai,
- az udvari kultúra kialakulása,
- a karneváli kultúra előretörése
a „lágy” (nemzetközi) gótika
• Huszita cseh kultúra
— híd a Középkor és a Reformáció kultúrái között (a Reneszánsz kihagyásával) — a cseh nemzeti mítosz alapja:
Ř Jan Hus humanizmusa és a nemzeti kultúra alapjai,
Ř a kulturális minimalizmus (végletben – kultúraellenesség),
Ř a huszitizmus sokszínűsége,
Ř a huszita háborúk
Jan ®iľka vezetése alatt és utána.
• 15. sz. vége – 17. eleje:
Ř huszita és reneszánsz elemek keveredése,
Ř a tolerancia-elv terjedése
a cseh humanizmusban (1609, Maestat – a vallási tolerancia chartája),
két műveltségre tagolódás: provinciális sajátosság, elvi hagyományosság, nemzeti zártság,
az ellenreformáció támadásai,
Habsburg-ellenes felkelés (1620),
a nemzeti állami önállóság megszűnése.
•A rudolfiánus kultúra:
Prága – birodalmi főváros,
a manierizmus kultúrája (Ticho Brache, Johann Kepler – Rudolf asztrológusai, Gólem legendája),
a barokk előkészítése
(G. Arcimboldo allegorikus művészete)
•A cseh barokk kialakulása – ellenreformáció és Csehország újra katolicizálása
Képek és hátterek forrásai
http://www.referatu.ru/pictures_fail/31/828_2.htm Latin és cirill írások
Balra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.)
http://czech-republic.cc/bd_content/max_foto/vysegrad_prague_1793.jpg
Szt. Mártin rotundája (Csehország, 11. sz.)
http://artyx.ru/books/item/f00/s00/z0000001/pic/000050.jpg
Korai rotunda-templomok tipikus alaprajza
Részletek a Bojanai templom freskóiból (1259). In: Ě. Őđčńňîâŕ-Ňđčôîíîâŕ, Áî˙íńęŕňŕ öúđęâŕ. / Áúëăŕđńęč öúđęâč č ěŕíŕńňčđč. Čçä. ęúůŕ «Áîđčíŕ», Ńîôč˙, á.ă.
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/giotto/index.html
Giotto, Scenes from the Life of Christ: 6. Christ among the Doctors (1304–06) Fresco, 200 x 185 cm. Cappella Scrovegni (Arena Chapel), Padua
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ad/Lech_111.PNG
Lech s bratry: Čechem a Rusemhttp://curiavitkov.cz/images/zivot/vaclav-kopi.jpg
Svatý Václav s praporem na kopí. Kodex Vyąehradský, 11.sz.http://www.umeni.euweb.cz/obsah/gotika/chrmsvvta.jpg
Chrám sv. Víta, Praha
http://cs.wikipedia.org/wiki/Soubor:Arcimboldovertemnus.jpeg
Giuseppe Arcimboldo, Vertumnus, portrét Rudolfa II (1590-1591).
Background: http://archivetextures.net/
