Hozzászólások
„Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok.” Isaac Asimov
Tudjuk-e, hogy az őshazánk a Kárpát-medence, és innen indult ki az írásbeliség, amelynek az alapja a székely-magyar rovásírás?
A Kárpát medence területén találták:
40 000 éves nyelvbedugós furulya, amit csak a magyarok használnak
18 000 éves a „Gravetti” nyílhegy, őseink találmánya, ami végigkísérte ekkori történelmünket (sírleletek)
A bajóti Jankovich-barlangban talált székely-magyar rovásírásos pálcavég, kora i.e.18 000-22 000 év
A tatárlakai amulett (agyagkorong) és agyagtáblák kora i.e. 7500-8200 év, és székely-magyar rovásírás van rajtuk (A föníciai abc csak 1500-2000 évvel később jelent meg, és segítette a görög kultúra kialakulását.)
Tudjuk-e, hogy honnan vannak e sorok?
„Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.”
Igen! A nemzeti Himnuszunkból.
De tudjuk-e, hogy ki is az a Bendegúz, akinek a vérei vagyunk, és mit jelent, hogy a vérei vagyunk?
Kezdjük a könnyebbel:
Valakinek a vére, az a vérrokona, őse, leszármazottja.
Tehát mi - Kölcsey Ferenc és a nemzeti Himnusz szerint - Bendegúz leszármazottai vagyunk.
Ezt énekli hívő és hitetlen az ünnepeinken.
Tudjuk-e, hogy ki az a Bendegúz?
Atilla hun király apja volt Bendegúz, aki Uldin király fiaként, Oktár és Ruga testvérével triumvirátusban kormányozta a Kárpát-medencébe visszatért hunokat.
Mi is a helyzet Árpád vezérrel és az ő zászlójával?
Tudjuk-e, hogy milyen az Árpád-sávos zászló?
Hát ilyen: A piros szín a Napot, az ezüst a Holdat jelképezi.
Tudjuk-e, hogy a jelenlegi nemzeti színű zászló 150 éves múltra tekint vissza. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, közmegegyezéssel a francia trikolor mintájára az árpád-sávos zászló két alapszínét zölddel kiegészítették.
Tudjuk-e, hogy amikor a történelmi zászlókat felvonultatják a parlamentben, mindenki tiszteleg előttük?
Tudjuk-e, hogy melyik országnak van még ÁRPÁD-SÁVOS zászlója?
Tudjuk-e, hogy miért ilyen az EU zászló?
Alapszíne: Szűz Mária köpenyének kék színe
A 12 sárga ötágú csillaga: Szűz Mária koronájának tizenkét csillaga
Tudjuk-e, hogy „E megyer nyelvben e jelentest, ertelmet e messelhengzek herdezzek.”?
A magánhangzók lélekkel töltik meg a mássalhangzó vázat, a szavakat.
Olykor ugyan azt a minőséget járják körbe: aRaNY, aRáNY, eRéNY, iRáNY; NaP, NéP; FaLKa, FoLK;
Olykor egy minőségnek a két oldalát jelenítik meg: SáTáN; iSTeN
Olykor kapcsolódó fogalmak rendszerét adják: aTiLa, eTeLe, eTiL, íTéLő, éTeL, iTaL,
Tudjuk-e, hogy a magyarok Szent István király kora előtt is keresztények voltak.
Tudjuk-e, hogy kik jósolták meg pontosan Jézus születését, és kik voltak a tanítói?
Jézus Krisztus eljövetelét Médiából származó (Hun-Pártus birodalom) káldeus mágusok jósolták meg, és ők tanították a gyermek Jézust.
Rakd össze bármelyik más nyelven a következőt: test (kenyér), vér (bor), aki issza, és eszi, az a hitben testvér lesz (Jézusnak).
Nézzük a rovásírást:TÉ=T=Í (Isten)
Mellkeresztek ősmagyar sírokból (Tömeges leletek a második bejövetel előtti időkből – kit kellett keresztény hitre téríteni?)
Az „egy” (rovás gy) ami három! (Az „egy” szakrális szám: egyház, egyetemes stb.)
A címeren hármas-halom, felette három ágú korona, minden ága három ágú, felette a „gy”, ami az egy, és három vonalból áll.
Emlékeztet ez valamiféle hármasságra?
Tudjuk-e, hogy II. József, aki nem koronáztatta meg magát, kiviteti a magyar Szent Koronát az országból, és úgy adja vissza, hogy három zománcképet kicseréltet rajta? (csonkít, hamisít)
Három kicserélt zománckép
A koronán hátul, egy névvel jelölt, de évei szerint is ismert bizánci császár, VII. Dukász Mihály (uralkodott 1071-tõl 1078-ig), alatta pedig két olyan kép van, amelyet szintén azonosítani tudunk egy társ-császárral, Konsztantinosszal, illetve Gézával, a mi I. Géza királyunkkal, aki kortársa volt ennek a bizonyos Dukász Mihálynak
1790 előtt szó sem esik Dukász Mihályról a koronánkkal kapcsolatban, ezek a képek csak utólag kerülhettek a koronára egy csere folytán. A Dukász kép ad alapot arra, hogy a koronát Rómától és Bizánctól származtassák.
Elképzelhetőnek tartod-e, hogy az amerikai függetlenségi nyilatkozat néhány sorát valaki kivágja, egy könyvből kivett más sorokat ragasztva a helyére, és amerikai tudósok ezekre a betoldott sorokra alapozva az amerikai „nemzet” e dokumentumának születését néhány évtizeddel későbbre tegyék, és pl. a finnektől eredeztessék? (Magyarországi „tudósok” ezt teszik.)
Dukász Mihály császár A Mária-kép eredeti foglalata elé szegecselt császárképmás, hátterében Tamás zománcképével
1613-ban egy koronaőr, aki hivatalból látta, minden koronázás előtt és után megvizsgálta a Koronát, az egyetlen, aki hitelesen tanúsíthatta, mi van a Koronán, ez a Révay Péter leírta, mi látható a Koronán: elöl a Pantokrátor Krisztus képe, hátul pedig 1613-ban Szűz Mária képe. Révay Péter szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona. A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje ez, a fejedelem is birtokba vette a koronát, neki is meg kellett mutatni. Amikor Bethlen a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenőrizni. Mindenütt ott volt Révay Péter, mindkét fél elismerte a hűségét.
II. József nem koronáztatta meg magát, nem kötötték a magyar törvények, rendeletileg kiviteti az országból a Koronát. Ez 1784-ben történik, és attól fogva egészen a hazahozataláig, 1790-ig semmit sem tudunk róla. Ez alatt lehetett rajta képeket cserélni, anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla.
Azt a részt, ahol a csere történt, először 1792-ben láthatjuk, annak a Decsy Sámuelnek a munkájában, aki egy helyen elszólja magát. Leírja ugyanis a mai állapotot, pontosan ezekkel az alakokkal, s ugyanakkor, mikor a drágakövekről szól, és a hátulsó drágakőhöz ér, arról azt mondja: az, amelyik a Szűz Mária képe alatt van. Tehát tudja, hogy ott Szűz Mária képe volt, de ugyanakkor az aktuális helyzetet is leírja, mert akkor éppen közszemlére volt kitéve a Korona, tehát láthatták, így aztán tudja, hogy ott már Dukász Mihály képe van.
Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos és aranyműves társai – Ludvig Rezső, Lantos Béla, Poór Magdolna – szakmai szempontok alapján vizsgálták meg a koronát, miután az USA visszaadta, és meglepő következtetésekre jutottak? Ezt Csomor Lajos könyv formájában meg is jelentette.
A korona szerkezetileg egyszerre tervezett és kivitelezett mű. A korona - a megmunkálást technológiai (korabeli szerszámok a sírleletek között) valamint díszítési szempontból vizsgálva - az „avar”-kori ötvösség jegyeit hordozza (szkíta-hun-avar-magyar folytonosság). Jóval Dukász Mihály előtt, a 4. század 3. harmadában, az Aba-Hunok körében (Szabíria), katolikus szerzetes ötvösök műhelyében készült.
Az elkészülést követő korokban ezek a technológiák és díszítési szokások továbbfejlődtek, és Dukász Mihály idejére olyan stílusjegyek és munkafogások alakultak ki, amiket a Szent Koronán még nem alkalmaztak. A Szent Korona készülésének idejéből - annak stílusjegyeivel és technológiájával - több, főleg másodlagos felhasználású „Karoling”-nak nevezett emlék van, amelyek kora a kitalált középkort figyelmen kívül hagyva kb. a 800-as (figyelembe véve az 500-as) évekre tehető. Előfordult más esetben, hogy egy másodlagos felhasználású korábbi keretre később készült zománcképeket raktak, és így a keret idejét a képek készülésének idejével nem lehet beazonosítani.
A koronát kizárólag a zománcképek alapján időben behatárolni elhibázott lépés, hiszen egy zománcképről (Dukász Mihály) teljes bizonyossággal, két másikról pedig nagy valószínűséggel kimondható, hogy utólag kerültek a koronára.
Megjegyzés: Egyes nézetek szerint a korona Médiában, a Pártus Birodalom végnapjai táján, a Niceai zsinat hatására, hun mágus szerzetesek műhelyében, egy révülésben megjelenő égi jelenés szerint készült a 300-as évek végén, és általa az Újszövetség szellemiségét kívánták megjeleníteni a sajátosan magyar Szentháromság (Atya –Szűzanya- Fiú) demonstrálása céljából.
Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos Magyarország Szent Koronája című könyve több ezer háztartásban ott rejtőzik a könyvespolcokon?
A tanulmány megjelenését követően Morvai Ferenc – akkoriban csak kazánkirálynak neveztük – saját költségén megjelentette, és minden érettségizőnek ajándékként elküldte az írást. Sokan nem is tudják, hogy milyen gyöngyszem búvik meg a könyveik között.
Ez is példát adhat a nemzeti oldal azon tagjainak, akik anyagi eszközökkel is tehetnek valamit jó ügyek érdekében.
Tudjuk-e, hogy a finnek minden tekintetben távol állnak tőlünk: medvekultusz – mi félünk a medvétől, halászat – mi lovas nomád nép vagyunk, stb.
Genetikai bizonyítékok alapján kimondható, hogy nem vagyunk rokonok. Ennek ismeretében a finnek már átírták a tankönyveiket. Ezzel mi még adósak vagyunk!
A magyarokat nem egy - Keletről induló, folyamatos -megveretés hatására pofozták be a Kárpát-medencébe (Besenyők stb)
Tudjuk-e, hogy a mai nyelvészek nagy része hazugságokat tanít a felnövekvő nemzedékeknek?
A nyíregyházi tanárképző főiskolán az egyik, magát nyelvésznek nevező szerint (a tankönyvében a nézet megtalálható) a „ló” jövevényszavunk, a „nyereg” nem az. Ezek szerint nekünk, lovas-nomád népnek a hordozó állat megnevezésére nem volt a nyelvünkben megfelelő szó. De a nyeregre igen. Vagy gyalogos-nomád nép voltunk nyereggel a vállunkon?
Ez csak úgy képzelhető el, hogy őseink a nyerget előbb ismerték, mint a lovat. Lelki szemeim előtt látom, hogy a bunkó ősmagyarok, nyereggel a vállukon, megfeszített visszacsapó íjakkal szaladgálnak a nagy finn füves sztyeppéket övező tengerpartokon, és hátrafelé nyilazva lövik a halakat. Majd miközben a környező népek bezavarnak minket a Kárpát-medencébe, itt látunk meg Szvatopluk nagyfejedelem környezetében egy lovat. Rákérdezünk, hogy ez meg mi a fene. Az itt élő szlávok leereszkedve a makogó őseinkhez csak ennyit mondanak: „ló”. A ló egyszerű szó. Könnyen megtanuljuk, majd a homlokunkra csapunk, és a vállunkon lógó nyerget ráillesztjük. Nagy meglepetésünkre pont jó rá. Azóta tudjuk, hogy a ló az ló. Rögtön aztán el is cseréljük egy országra.
Tudjuk-e, hogy az USA-ban az 1930-as évektől kezdve magyar kivándorlók készítettek elsőként díszített western csizmát, a hun-magyar lovas csizma mintájára?
Míg a franciák büszkék a szagokat elfedő parfümre, a hajat eltakaró parókára, addig mi egyszerű mosakodással és tiszta alsó- és felsőruhával megoldottuk a dolgot.
Tudjuk-e, hogy a gombot is mi találtuk fel a különböző zsinórok helyett?
Gondoljunk a magyar nyelvre, és a test működésére.
A csomó, a görcs, a gubanc, a masni, akadályozza a szabad áramlást. (a halott ruháján megoldottak minden csomót a lélek szabad távozása érdekében)
A mai napig a problémára azt mondjuk, hogy gubanc van, amit meg kell oldani
A gomb kiküszöböli a ruhán a gubancot ( a viselőjében a görcsöt)
Tudjuk-e, hogy elsőként a portyázó lovas őseink használtak instant ételporokat. Amikor a Kárpát-medencébe visszatért őseink észrevették, hogy a nyugati „civilizáció” már megint széthordta a királysírok kincseit, akkor könnyen mozgó lovas csapataink meglátogatták a szétrablott kincseket őrző templomokat, és szelíd rábeszélés után összeszedték azokat. Ehhez gyors mozgásra, és könnyű fegyverekre volt szükség. Ekkor használták a bőrökön szárított zöldséglevesek és tejtermékek porrá őrölt formáját, ás a különböző húsporokat. A lovas harcos reggel merített a patakvízből, rászórt két marék tejporféleséget, a nyeregre akasztotta, és a rázkódás után fogyasztotta. Így tett a többi porral is. Körülbelül 40 kg különböző ételport vitt magával egy hosszabb portyára, ami a gond nélküli élelmezést biztosította számára.
De ne csak másokba keressük a hibát! Tudjuk-e hogy mit okoztak, kit szolgáltak a „reformok”?
A Tisza szabályozása: sivatagosodás A soknemzetiségű országgyűlés nyelvének kötelezően magyarrá tétele: a kisebbségek ellenünk fordulása
A Hitel, Stádium stb ráerőltetése a a birtokviszonyokra: rohamos elszegényedés, a föld áruvá válása, spekuláció megjelenése
Nyelvújítás: 10 000 új, javarészt gyökerek nélküli, az anyanyelvtől idegen, ősi jelentéstartalommal nem bíró szó beerőltetése a nyelvbe
Két szarvas a magyarok egén
Az egyik a csodaszarvas (üNŐ); Hunor-Magyar; ikrek; 102 szűz; nemzetsors; befogadás
Nimród-Ménrót
Első fiai: Hunor, Magyar
Leánya: Sára
Az első földi király
MéN-rót; MéN; MaN;MaNi(cheizmus)
Égi jelenésben koronát kap
Elejthető vadat űz
Fiai égi tünemény után vetik magukat
Két szarvas a magyarok egén
A másik a csodafiúszarvas; Jézus KRiSZTuS; egyéni sors; feltétel nélkül adni; ellenségeinket felemelni
Tudjuk-e, hogy milyen lenne a térképen az, ha a Trianonban diktáló nagyhatalmak hasonló csonkítást szenvednének el, mint mi?
Hallottuk-e, hogy mit mondanak rólunk?
—George Bernard Shaw (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve): "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
—Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon/.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Hallottuk-e, hogy mit mondanak rólunk?
—Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."
—Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Magyar Nemzet 2003.)
—Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
—A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
Hallottuk-e, hogy mit mondtak magyar akadémikusok rólunk?
A Magyar Tudományos Akadémia 1860-as kiadott szótárából kiderül, hogy (Ez a Czuczor-Fogarasi értelmező szótár, melynek előkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.) a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv ősnyelv, s például az ókori nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán "leány-nyelvei", vagyis különbözőképpen romlott változatai. Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár előszavának írója: "E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna. Ezekben a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik." Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek stb.) keletkezésének oka: kihalt e népekből a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működött. A szótára a megfelelő címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az ősi időkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb.
És egy másik, magyarországi akadémikus:
Arany János: Az orthológusokra
"Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt,
Ami új van benne mind rossz,
Ami régi, az meg tót."
