Hozzászólások
A jelenlegi helyzet leírása
A szükséges intézkedések ismertetése
A válságkezelő program várható következményei
A világgazdasági recesszió a magyar gazdaságot hatványozottan érinti
A gazdasági növekedés alakulása egyes országokban és régiókban 2005–2009 között, százalékban
2009-ben a várakozások szerint a világgazdaság egészének csökken a teljesítménye
Idén a teljes nemzetközi kereskedelem is zsugorodik a 2008-ashoz képest
Magyarország tartósan a régió átlaga alatt teljesít
Magyarország exportfüggő, így a GDP alakítása nagy részt a főbb kereskedelmi partnerektől függ (pl. Németország)
A legfontosabb német gazdasági indikátorok (pl. IFO) az elmúlt 20 évben nem voltak ilyen alacsony szinten
A volatilis árfolyamokkal szemben hiteles fiskális és monetáris politikára van szükség
A visegrádi országok devizaárfolyamának alakulása az euróval szemben 2008. március–2009. március között (2008. március 11-ei árfolyam=100)
A devizák leértékelődése 2008. október óta tart
Az árfolyamok volatilitása jelentősen nőtt, ami megnehezíti a gazdasági szereplők helyzetét
A monetáris politika eszköztára szűk, hiszen még drágábbá teszi a magánszféra és az államháztartás adósságának finanszírozását
A csökkenő államháztartási hiány csökkenti a hazai devizára nehezedő leértékelődési nyomást
A magyar állam nem hatékony, ezért több pénzt von el a gazdaságtól és a lakosságtól, mint a régiós országok többsége
Államháztartási kiadások a GDP százalékában 2007-ben
Problémák a magas kiadási szinttel:
Csak magas adók és növekvő adósság mellett finanszírozható
Az újraelosztás szerkezete nem megfelelő, az ország túl sokat költ szociális támogatásokra
Az államigazgatási szervek szolgáltatási szintje elmarad a lakosság igényeitől
A magyar állam az alábbi területeken költ jelentősen többet a régiós országoknál:
Szociális- és lakástámogatások (pl. családtámogatás, táppénz, rokkantsági ellátások)
Az állam működési költségei
Adósságszolgálat
Az alacsony foglalkoztatás olyan probléma, amelynek kezelésében a kormányra számos tennivaló vár
A 19–64 évesek foglalkoztatási rátája 2007-ben, százalékban
A magyar foglalkoztatottság problémái:
Az alacsony foglalkoztatási ráta jelzi, hogy a kelleténél kevesebb dolgozó tartja el adójából az országot
A rendszerváltozást követő években kb. 1,5 millió ember vesztette el az állását. Ők azóta sem tértek vissza a foglalkoztatottak közé
Komoly problémákat okoz, hogy egyes csoportok szinte teljesen kikerültek a munkapiacról:
Alacsony végzettségűek
Gyermeket nevelő nők
50 éven felüliek
Magyarország külső eladósodottsága kirívó a régióban, ami kockázatosnak tünteti fel az országot
A visegrádi országok külső adóssága* 2008. végén, a GDP százalékában
A magas eladósodottság okai:
Az állam a költségvetési deficitet hitelből finanszírozza, ami az adósságszolgálat magas szintjén keresztül terheli a gazdaság egészét
A magas forintkamatok miatt a vállalatok is devizahiteleket vettek fel, ami növelte a sérülékenységüket
A növekedést 2000–2006 között a belső fogyasztás fűtötte, ami szintén növelte az adósságot, nagyrészt a növekvő lakossági devizahiteleken keresztül
A külföldi tőkebefektetések nem fedezték teljesen a külső finanszírozási igényt, így az ország a külföld hiteleire szorult
A reálgazdaság rossz szerkezete elsősorban a KKV-k helyzetén mutatkozik meg
A Magyarországon működő vállalatok megoszlása 2007-ben
Következmények
A gazdaság teljesítménye nagymértékben ki van szolgáltatva a nagyvállalati exportnak, ami erősen függ a nemzetközi üzleti ciklusoktól
A KKV-k legnagyobb része nem vesz részt a nemzetközi kereskedelemben, most nem versenyképes az alábbi okok miatt
Jellemzően kisméretű családi vállalkozások
Magas adóterhelés
Az ügymenetet nehezíti a kiterjedt bürokrácia
Az elmúlt hónapok történései folytán még élesebbé váltak a kormányzat előtt álló kihívások
Az elmúlt 3 hónap még egyértelműbbé tette, hogy a kettős szorításból úgy lehet kitörni, hogy az egyensúlyteremtés és a növekedés-ösztönzés egyszerre valósul meg
A magyar gazdaság visszaesése a vártnál magasabb lehet, elsősorban a fő exportpiacok teljesítménye miatt - 5,5 – 6%
A 2009-ben már bejelentett lépések hatása piaci értékelések szerint a szükségesnél jóval kisebb. Egy ilyen program azt a hatást kelti, hogy a kormány helytelenül méri fel a problémák súlyát
Kétséges a bejelentett lépések megvalósíthatósága, miután hiányzik a piacok bizalma
Egyöntetű elemzői vélemény, hogy a csapdahelyzetből csak a növekedés élénkítése révén lehet kilábalni
A jelenlegi helyzet ördögi körben tartja az ország teljesítményét
A főbb exportpiacokon visszaesett a kereslet
A befektetők a válság következtében elfordultak a kockázatosabb országoktól
Az állam, a vállalatok és a lakosság is el van adósodva, részben devizában
Az állam rövid távú megtakarításokat főleg olyan elvonásokkal érhet el, amelyek lassítják a gazdasági növekedést
A megszorítások önmagukban nem vezetnek az államadósság érdemi csökkenéséhez
Az állam mérete és az újraelosztás struktúrája, továbbá a reformok elmaradása miatt eleve alacsony növekedési pályán van az ország
A megszorítások és az exportpiacok radikális visszaesése óriási nyomás alá helyezi a gazdaságot
Az alacsony növekedési kilátások miatt még komoly megszorítások mellett is kérdéses az adósság visszafizetése
A hosszú távú adósságtörlesztési kérdések miatt erős a befektetői bizalmatlanság az állammal és a magánszférával szemben
A korábbi programok kudarcai miatt a közvélemény megkérdőjelezi a programok megvalósíthatóságát
Az új kormány valamennyire „tiszta lappal” tud kezdeni, ugyanakkor a politikai bizonytalanság növeli a bizalomhiányt
Külföldi befektetők jól látják, hogy egy önmegvalósító jóslat a bizalmatlanság: az árfolyam és a CDS spreadek emelkedése jelentősen fokozhatja az egyensúlytalanságot
… amelyből ki kell törni, máskülönben súlyos, mindenkit érintő társadalmi-gazdasági krízis lép fel
Mit kockáztatunk, ha nem lépünk közbe?
A makrogazdaságban:
Tartós recesszió, lemaradás a régiós országokból
Gyorsan növekvő államadósság
Forintleértékelődés
Az ország egészében:
Vállalati csődhullám
Többszázezer ember állása kerül veszélybe
Több százezer devizahitellel rendelkező lakástulajdonos és autótulajdonos kerülhet veszélybe
Veszélybe kerül a nyugdíj, és a családi pótlék értéke
A krízis elkerülése az ország elsődleges érdeke
Ehhez szükség van:
Az adósságpálya gyors kiigazítására
A gazdaság potenciális növekedési ütemének javítására
Magyarország szerződéses kötelezettséget vállalt nemzetközi szervezetek (IMF,EU) felé:
A válságkezelő intézkedések nem rontják az államháztartás egyensúlyát
Az államadósságnak minél előbb csökkenő pályára kell állnia
Az új kormány programjának az ördögi kör minden elemét támadnia kell
Gyors lépések a válság hatásának enyhítésére
A leginkább érintett társadalmi csoportok helyzetének javítása
Erős, emblematikus megszorítások: februári csomaggal együtt 400 milliárd idén, 900 milliárd 2010-ben
Egyértelmű szűrés: a gazdasági növekedést kevéssé fenyegető, gyorsan realizálható megszorítások végrehajtása
A rendelkezésre álló (EU, IMF) forrásokat a lehető legnagyobb gazdasági szorzóhatású, leggyorsabb hatású programokra költeni, lehetőleg a piaci struktúrák felhasználásával
A forrásokat nem igénylő, de növekedéshez szükséges szervezeti és folyamat-átalakítások (pl. bürokráciacsökkentés) megvalósítása
A növekedést akadályozó állami tevékenységek visszafogása, ösztönzőbb adó- és támogatási rendszer
Nyílt, transzparens kommunikáció és helyzetértékelés
Fókusz a megvalósításon, a státusz látványos nyomonkövetése
Széleskörű, politikától részben független társadalmi együttműködés megteremtése
Társadalmi szervezetek (pl. OÉT)
Szolidaritás: állam, politika, vagyonosok!
A Világgazdasági válság hatásainak kezelése
Pénzügyi rendszer stabilizálása
Nemzetközi intézményekkel való megállapodások
Intézkedések a devizahitelesekkel szemben
Árfolyam-stabilitás megteremtése
Banki kihelyezések ösztönzése
Banki felügyelet és fogyasztóvédelem erősítése
Kincstár szerepének áttekintése
A KKV-k finanszírozá-sát segítő programok
MFB tevékenységének bővítése/forrásbevonás
Kedvezményes finanszírozási hitelprogramok: MFV Vállalkozásfejlesztési hitel, Új Magyarország Mikro-, Forgóeszköz- és Beruházási Hitel
Banki rendszeren kívüli kihelyezés bővítése (HVK-k, leader csoport bevonásával)
Tőkeprogramok KKV-k számára
Garanciaprogramok
Munkahelyek megőrzése és az állásukat elvesztők támogatása
4 nap munka 1 nap képzés program uniós forrásból történő kiegészítése
Részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése
Új munkáltatónál munkába helyezés támogatása (bértámogatással)
Leépített munkavállalókat segítő komplex szolgáltatási program
Rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvény elfogadása
EKD támogatások folytatása, GOP munkahelyteremtő pályázatainak felgyorsítása
Uniós források felhasználásának gyorsításaUniós források felhasználásának gyorsítása
Előlegfizetés felgyorsítása
Árfolyam-korrekció
Önerő biztosításában való közreműködés
Árbevétel-növekedési elvárás kiváltása létszámmegtartásra
Támogatói döntések meghozatalának felgyorsítása
Az egyensúlyjavító intézkedések révén az államháztartás közel 1300 milliárd forintot takarít meg 2009-10-ben
A közszféra hatékonyabbá tétele
Nominális bruttó kifizetések rögzítése 2 évre
2009. 2. félévi kereset-kiegészítések felülvizsgálata
13. havi juttatás megszüntetése, általános ösztönző bevezetése
Önkormányzati támogatások csökkentése
A nyugdíj-rendszer fenntartható-ságának erősítése
Korhatáremelés előrehozása
2009-es nyugdíjkorrekció átütemezése
2010-es nyugdíjkorrekció elhagyása
2009-es 13. havi nyugdíj 2. részének visszavonása
13. havi nyugdíj megszüntetése, GDP-hez kötött nyugdíjprémium bevezetése
Korai nyugdíjazáshoz kötődő malus rendszer előrehozatala
Célzottabb szociális rendszer kialakítása
Táppénz 10 százalékpontos csökkentése (70%-ról 60%-ra; 60%-ról 50%-ra)
Családi pótlék rögzítése 2 évre, jogosultsági korhatár csökkentése 23-ról 20 évre csökkentése
Gyes és gyed időtartamának maximálása – óvoda-bölcsőde programmal, gyermekgondozás szabályainak rugalmasabbá tételével
Lakástámogatások felfüggesztése
Gáz- és távhőár-kompenzáció csökkentése és fokozatos kivezetése
Egyéb intézkedések
Közösségi közlekedés támogatásának csökkentése átszervezéssel, valamint az utazási kedvezmények felülvizsgálata
Közmédia támogatásának csökkentése
Közösségi agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése (2010-ben)
Az egyensúlyjavító intézkedések rövid idő alatt, a növekedést kevéssé visszafogva hatnak
Nominális bérek rögzítése 2 évre
2009. 2. félévi keresetkiegészítések felülvizsgálata
13. havi juttatás megszüntetése, általános ösztönző bevezetése
Önkormányzati támogatások csökkentése
Korhatáremelés előrehozása
2009-es nyugdíjkorrekció átütemezése
2010-es nyugdíjkorrekció elhagyása
2009-es 13. havi nyugdíj 2. részének visszavonása
13. havi nyugdíj megszüntetése, GDP-hez kötött nyugdíjpótlék bevezetése
Táppénz csökkentése 60%-ra
Családi pótlék rögzítése 2 évre, jogosultsági korhatár csökkentése 20 évre
Gyes és gyed időtartamának maximálása
Lakástámogatások felfüggesztése
Gáz- és távhőár-kompenzáció csökkentése és fokozatos kivezetése
Közösségi közlekedés támogatásának csökkentése
Közmédia támogatásának csökkentése
Top-up támogatások csökkentése
AZ ADÓINTÉZKEDÉSEK VÁRT EREDMÉNYEI
Munkaadói járulékok kb. 8%-kal csökkennek a minimálbér szintjén, 6%-kal az átlagbérnél
Az adóék átlagkereseteknél 5-7%-kal csökken
Adózók 90%-a az alsó kulcs alá tartozik
Aktivitást befolyásoló marginális adóteher szintje (ma 45%) jelentősen csökken
Aktivitás növelése
Gyermektámogatási rendszer átalakítása
Óvoda, bölcsőde építési program folytatása (felgyorsítás és forrásbővítés)
Gyermekgondozás szabályainak felülvizsgálata (családi napközi, stb.)
Komplex foglalkoztatási programok célzottabbá tétele a nők munkaerő-piaci visszatérésének ösztönzésére
Idősebb korosztály aktivitásának növelése
Nyugdíjkorhatár fokozatos emelése (2012-től)
Korcentrum emelése (malus)
Rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása
Megerősítjük az idősebb munkavállalók foglalkoztatására irányuló támogatásokat, pl.: munkáltatóknak adott járulékkedvezménnyel
Támogatáspolitikai intézkedések
Hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének segítése
Alacsony iskolai végzettségűek, pályakezdők, idősebb munkavállalók, hozzátartozó ápolását követően munkaerőpiacra visszatérők elhelyezkedésének támogatása
2008. szeptemberét követően munkanélkülivé vált emberek munkavégző-képességének megtartását célzó programok indítása
Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmény
Út a munkához program folytatása
A kormányzat számos költségvetésen kívüli eszközzel serkenti a gazdaságot
Piacszerzés elősegítése
Exportfejlesztési program
Belföldi piacra jutás támogatása
Beszállítói program elindítása
Külgazdasági diplomáciai offenzíva
Adminisztráció egyszerűsítése
Bürokráciacsökkentés
Lánctartozások visszaszorítása
Nagy értékű magánberuházások engedélyezésének gyorsítása
Gyorsítás II. program végrehajtása
Ágazati stratégiák kidolgozása
Nemzetgazdasági jelentőségű ágazatokra (járműipar, logisztika, informatika, gyógyszeripar-biotechnológia) fejlesztési stratégia kidolgozása
Munkaintenzív ágazatok: élelmiszergazdaság, turizmus, építőipar
Szakképzési rendszer igazítása az ágazati igényekhez
Kutatás-fejlesztés ösztönzése
Humán és reálgazdasági infrastruktúra fejlesztése
Közösségi közlekedés regionalizációja és elektronikus jegykezelési rendszer bevezetése
Elektronikus útdíj bevezetése
Oktatás: felsőoktatás, szakképzés, szakmunkásképzés
Energia-hatékonyság növelése
Energiahatékonyság ösztönzése
CO2 kvóta eladásából származó bevétel energiahatékonysági programokra történő fordítása
Zöld Közbeszerzési Rendszer
Számos további kormányzati intézkedés javítja a lakosság életkörülményeit
További egyensúlyjavító lépések
Bajba jutott devizahitel-adósok megsegítése
A rászorultsági elv erőteljesebb érvényestése a szociális juttatásokban
A válság miatt nehéz helyzetben lévő bankok feltőkésítése, a bankrendszer stabilitásának biztosítása
További növekedésösztönző lépések
Környezetvédelmi és mezőgazdasági fejlesztések megvalósítása
A felsőoktatás színvonalának javítása hatékonyabb finanszírozási rendszer bevezetésével
Az édesanyák elhelyezkedésének segítése új bölcsődefejlesztési és pedagógusátképzési program elindításával
További bizalomteremtő lépések
A rendőrség nagyobb támogatása a közbiztonság erőteljes javítása érdekében
A nyugdíjpénztárban lévő megtakarítások értékállóságának biztosítása kockázatkerülőbb befektetési szabályok bevezetésével
A kormányzati elkötelezettséget a megfelelő célkijelölés és a megvalósítást garantáló eszközök bizonyítják
Alapvető probléma a kettős válság kezelésével: a befektetőknek a konkrét cél mellett azt is be kell mutatni, hogy mi a garancia a megvalósításra
Gazdasági cél
Egyensúly: 3-4%-os elsődleges többlet 2010-re
Növekedés: tartósan 2 %-ponttal az EU-átlag felett
Bizalom: a maastrichti kritériumok teljesítése
Független felügyelet
Az IMF-vel, EU-val kötött megállapodások biztosítják a független felügyeletet a program végrehajtása felett
Hosszú távú bevezetési program
Egy projektiroda felállítása biztosítja az implementációs terv végrehajtását
Antikorrupció, közrend, közbiztonság megteremtése
Bejelentő-védelem, etikai kódex, rendőrség, egyéb közrendvédelmi szervek megerősítése, Büntető Törvénykönyv módosítása
Szolidaritás
Állam, politika, vagyonosok tekintetében
Kommunikáció
Rendszeres tájékoztatás az elért eredményekről az átláthatóság garantálása céljából
A szolidaritás terén mindenkinek van tennivalója
SZOLIDARITÁS
Állam
Miniszteri fizetések 15%-kal történő csökkentése
Miniszteri és államtitkári külföldi napidíjak 50%-kal történő csökkentése
Többségi állami tulajdonú cégek IG/FB tagságért járó díjazásainak radikális csökkentése
Többségi állami tulajdonú cégek vezetői fizetésének maximalizálása
Politika
Vagyonosok
Ingatlanadó bevezetése
Magánszemélyek különadójának 2010. december 31-ig történő fenntartása
Súlyadó mértékének növelése
Makrogazdasái mutatók alakulása az intézkedések hatására
A strukturálisan igazított GDP-arányos elsődleges egyenleg már 2009-ben is jelentősen, 2 százalékponttal javul és eléri a 3 százalékot, miközben a GDP-növekedés 2011-re látványosan javul.
