Hozzászólások
Az ókori görög civilizáció
az i.e. VIII. századtól az i.e. I. századig
Előzmények
Mükénei kultúra (i.e. 1600 – 1100)
Az Iliász hőseinek világa
Feltáró: Heinrich Schliemann (Trója)
Minószi kultúra
Kréta szigetén, szoros kapcsolat a Közel-Kelettel
Atlantisz szigetének ideje
A mükénéi kultúra
A minószi kultúra
Történelmi háttér
A „sötét századok”
(i.e. 1220 – i.e. 700 körül)
Archaikus kor
(i.e. 700 – i.e. 449)
Klasszikus kor
(i.e. 449 – i.e. 338)
Hellenisztikus kor
(i.e. 338 – i.e. 146)
A „sötét korszak” (i.e. 1220 – i.e. 700)
Tengeri népek támadásai
Indoeurópai invázió (dórok, ionok, aiolok)
mükénei kultúra vége
települések elnéptelenedése
nemzetségi alapon szerveződő társadalom – hatalom a gazdag és fegyveres arisztokrácia kezében
i.e. X. századtól gazdasági fellendülés
új városi települések alapítása
kereskedelmi tevékenység megélénkülése
A korszak művészete
Az archaikus kor
Kialakuló poliszok megszilárdulása, bekapcsolódás a földközi-tengeri kereskedelembe
A rabszolgatartó rend megerősödése
Gyarmatosítás
Poliszokban a türannoszok uralkodnak
Spárta – arisztokrácia uralma
Athén – antik (rabszolgatartó) demokrácia
Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész
A perzsa háborúk – A Déloszi Szövetség
A görög kultúra alapjainak kialakulása
Görög mitológia és az istenek tisztelete
Föníciai hatásra kialakul a görög írás, pénz és mértékrendszer
Az első olimpiai játékok (i.e. 776)
Az első lírai költők fellépése
Az első görög filozófus- és matematikusnemzedék
Thalész, Pithagorász
Az archaikus szobrászat
A szobrok sematikusak
Frontális beállítás
Merev (archaikus) mosoly
Ruhátlan és ruhás ábrázolás
Korék (nőalakok) és kuroszok (ifjak)
A klasszikus korszak
Periklész alatt Athén gazdasági és kulturális sikereinek csúcspontjára jut
Athén és Spárta érdekütközése Peloponnészoszi háború
Ezt használja ki Makedónia királya, II. Fülöp – elfoglalja a meggyengült városállamokat
Nagy Sándor tovább növeli a birodalmat, meghódítja Kis-Ázsiát, Egyiptomot és a Perzsa Birodalmat
A kor művelődése
Periklészi „aranykor”
Tragédiaköltők (Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész)
Filozófia: Platón és Arisztotelész
A kor szobrászata
A szobrászok az emberi test harmonikus arányait keresték
Derű és mérséklet, arány és egyensúly jellemzi az alkotásokat
Mindennek mértéke az ember
Az olimpiai játékok győzteseinek testfelépítése szolgált mintául a férfialakok mintázásakor (Belvedere-i Apollo)
Arányszabályok szerint alkottak
Ellentétes irányú mozdulatok ábrázolása
Az emberi mezítelenség tiszta, erkölcsös ábrázolása
A kor építészete
Elsősorban vallási épületek
Templomok
Vallásos ünnepi játékok építményei
Vallási ünnepek keretén belül zajló színjátékok épületei (színházak)
Lakóépületek
Túlzsúfoltak (bérházak)
Paloták
Elrendezésük kezdetben nem egységes
Középületek: tanácsháza, piactér (agóra), tornacsarnokok, stadionok, emléképületek
A városépítészetet a klasszikus kortól szabályozták
Derékszögletű úthálózat
Csatornázás
A városokat védelmi céllal fallal vették körül
Építőanyag:
Terméskő (lábazat)
Égetetlen agyag (falak)
Kő, tetőcserép, fa (födémek)
Épületszerkezetek:
Oszlopos alátámasztás (pillérek)
Kőgerendás áthidalás, sík födém
A templomok
Funkciója
Nem tömegek befogadására épült, hanem az istenszobor őrzésére
Részei
Lépcsős alépítmény (lábazat)
Oszlopsor (törzs)
Oszlopfajták: dór (férfi test arányait követi), ión (női test arányait követi), korinthoszi (növényi mintázat)
Oszloptámaszték: férfialak (atlasz), női alak (kariatida)
Párkány (nyaktagozat)
Hevedergerenda (architráv), képszék (fríz), függőleges hornyok (triglifek), domborművek (metopék)
Timpanon (fejezet)
Akropolisz
A vázafestészet
A hellenisztikus korszak
Nagy Sándor halála után a birodalom széthullik
Utódállamai a hellenisztikus királyságok
Óriási államok pompás fővárosokkal, politikai, gazdasági és kulturális központokkal
i.e. II. sz.-ban Róma meghódítja a görög városokat, majd hatalmát kiterjeszti a hellenisztikus királyságokra is
A hellenizmus művészete
Meghatározó gondolat az emberiség egyetemességének eszméje teret engedve a helyi sajátosságoknak
Legfontosabb cél a hivalkodás (túlméretezettség, monumentalitás – „a világ csodái”, luxus)
A szobrokra a szenvedélyes mozgás, a személyes érzelmek, a drámaiság jellemző (a csendes harmónia, visszafogottság helyett).
Szamotrakei Niké
Aphrodité és a Pán
Laokoón
Mitrász
Kofa
Pergamon-oltár
Pergamon-oltár részlete
Halikarnasszoszi mauzóleum
